2011. augusztus 10., szerda

Napi zene: Vertigo

Talán nem sokan emlékeznek már erre a zenére, de én egyszerűen imádtam a Vertigo-tól az Oxygene-t Itt láthatod a klipet, itt pedig letöltheted az Oxygene-t.




Hasonló, de szintén nagyon jó a Magic eyes című dal is:



(Azért nem illesztettem be Youtube-ról a videókat, mert a blog megnyitásakor sajnos egyszerre nyílik meg az összes, ami teljes káoszt eredményez...)


Kuponőrület

Már nem is emlékszem, hogy melyik volt az első kuponos oldal, amit megismertem, de az biztos, hogy egyre több és több lett belőlük. Most már talán össze sem lehet számolni, hogy mennyi lehet összesen...


De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nekünk, potenciális vevőknek, mekkora öröm egy olyan ajánlatra bukkanni, ami tényleg megéri, különösen olyankor, amikor még szükségünk is van az adott termékre vagy szolgáltatásra, és pont spórolhatunk egy csomó pénzt . 



Csokorba gyűjtöttem egy pár ilyen oldalt, és bár biztos van, ami kimaradt, ez már egy jó kiindulási alap lehet: ha keresel valamit, és végignézed ezeket az oldalakat, akkor jó az esélyed, hogy megtalálod valahol az adott dolgot.

Akár nyaralni akarsz, akár egy jó pizza, egy új frizura, egy konditermi bérlet vagy egy kedvező éttermi ajánlat dobogtatja meg a szíved, egy a jelszó: kuponra fel :)


P.S. Ha pont olvasod, és pont tudsz olyat, ami nem szerepel itt, írd meg kommentben, és frissítem a posztot!



Mindenféle:



Speciális:

Családbarát dolgok, igazából mindenféle: Babakassza
Elektronika: Csak1média
Masszázs: Csakegymasszázs
Parfüm: Csak1parfüm
Pároknak: Randitipp

Kinyomtatható kedvezménykuponok:



Utazás, hotel:


Gyűjtőoldalak:




2011. augusztus 6., szombat

Napi zene: Ámokfutók

Mostanában előszeretettel hallgatom a 90-es évek magyar slágereit. Ez most úgy hangzott, mint egy gagyi rádiószlogen, de nem az. Lehet, hogy öregszem így huszonéveim végefelé, de kimondottan jó érzés ezeket a zenéket hallgatva felidézni a fiatalkoromat. 
Összegyűjtögetem az akkori kedvenc zenéimet, ami, hála a youtube-nak, egyáltalán nem nehéz. 
Mai "áldozatom" az Ámokfutók együttes, akik annak idején sorban szállították a slágereket.


Hatalmas sláger volt a Szomorú szamuráj:



A rádiók rongyosra játszották a Meghalok egy csókodért című számot, amelynek eredetije a Gazebo Rainy Days (I like Chopin) c. száma volt, de a Kozsó-féle szerintem sokkal jobb lett. :)




A Hold dala egy romantikus dal:




Az Ezüst eső is fülbemászó:


És végül egy vidámabb dal, a Robinson


(Azért nem illesztettem be a videókat, mert a blogot megnyitva sajnos egyszerre nyílik meg az összes, ami káoszt eredményez. A számok címére kattintva lehet megnézni őketa Youtube-on.)

Graffiti

Sokan elítélik a graffitisek tevékenységét. Félreértés ne essék: engem is felháborít, amikor műemlékeket, vagy bármilyen épületet, falfelületet mindenféle ócska, ronda felirattal, gagyi rajzokkal összerondítanak. De most nem erről van szó, hanem azokról a graffitisekről, akik tényleg tehetségesek, akiknek az alkotásait az arra járók megcsodálják, a turisták lefényképezik. Ők egyébként is olyan falfelületeket választanak az alkotásra, amelyek alapból nem túl szépek, és még fel is dobják ezek a színes rajzok. 


Egerben a Várnál van egy aluljáró, ami kezdettől fogva a graffitisek kedvelt terepe. Itt készültek az alábbi fotók. Már csak azért is érdemes megörökíteni őket, mert időről időre új rajzok készülnek, a régiek pedig eltűnnek. 


Ezeket például már nem láthatjuk:














Ezeket viszont igen:




















 




Vannak a neten olyan programok, amelyeknek a segítségével mi is készíthetünk graffitiket.


Ilyeneket készíthetünk:




A Wikipedián további infókat találunk.

Validé szultána fürdő

Ismeri valaki a Validé Szultána fürdőt? Nem? Nem csoda. Én is leéltem békésen majdnem húsz évet Egerben úgy, hogy napi szinten haladtam el a közelében, és mégsem tudtam, hogy ott van, sőt, úgy egyáltalán, hogy van.


Mostanában figyeltem csak fel rá, teljesen véletlenül. Az epiteszforum.hu-n olvashatóak az alábbi sorok:
Az 1958-ban megkezdett feltárások a magyarországi török kori építészet egy jelentős emlékének erősen lepusztult maradványait hozták napvilágra, amely a hazai török fürdők típusának egyik ritka képviselője. Napjainkban a fürdő romjai faszerkezetű védőtető alatt állnak, elzárva, sebként éktelenkedve a barokk városrész egyik legfrekventáltabb pontján.
A Dózsa György tér valóban Eger egyik turisták által legsűrűbben látogatott része azon egyszerű oknál fogva, hogy közvetlenül a Vár bejáratánál van. Régen még elkeserítőbb volt a kép, de amióta jó pár éve megépítették az Imola udvarházat, sokat javult a helyzet. Azonban még mindig ott éktelenkedik, igazi szégyenfoltként, elrejtve a Validé Szultána fürdő, ócska hullámpala lapokkal beborítva, eltakarva, ismeretlenül és felfedezetlenül.
A Validé Szultana fürdő első említését Evlia Cselebinél találjuk. „Fürdője van kettő: egyik a belső vár kapuja alatt a hídfőnél; ez a Validé szultana fürdője, mely nagyon szép, kellemes vizű, hat kamrájú fürdője; egész kupoláját vörös keramit fedi..." A fürdő építésének pontos időpontját nem ismerjük, de az kétséget kizáróan még az egri török uralom kezdetén, Arnaut pasa idejében épülhetett. 
A másik, vagyis a Török fürdő sokkal szerencsésebb volt, hiszen felújították, használják, egyike Eger turistalátványosságainak.


A Validé Szultána fürdő jelenlegi állapotát a képeken láthatjuk:








Igényes, lakattal ellátott lánc akadályozza meg, hogy a hívatlan látogatók beléphessenek, a palatető pedig mindent eltakar, nehogy véletlenül bármit is meglássunk. De legalább a gyomnövények szépen tenyésznek.








Ezt a táblát helyezték ki néhány évtizede:








Vagyis 1983 óta reménykedhetünk abban, hogy egyszer történni fog valami. Miért is kellene elsietni? Jó munkához idő kell...


Addig is vigasztalódjunk a Dózsa György tér esztétikusabb részeivel:





És még egy kis kultúra a végére. Vajon ki volt Validé Szultána, akinek a nevét a fürdő viseli? Azt hittem, hogy konkrét személyről van szó, de mint kiderült, ez nem személynév, hanem a szultán édesanyját jelenti, ahogy azt a Wikipedia is írja:
A válide szultán (válide szultána vagy válide) a szultán édesanyja. Iszlám tradíció szerint az „anya joga Isten joga”, így a válide a szultán után a legfontosabb személy volt a birodalomban. A gyengekezű vagy kiskorú szultánok mögött gyakran a válide állt, mint a hatalom gyakorlója. A leghíresebb válide Hürrem szultána, a nevető, I. Szulejmán felesége, II. Szelim anyja volt.

Magdolna nővérek


A történetben az a legmegdöbbentőbb, hogy nem valamikor a sötét középkorban,  hanem jóformán napjainkban játszódik. Az utolsó Magdolna mosodát ugyanis 1996-ban zárták be.
Mindenkinek ajánlom azt a könyvet. Erről szól:

Az ír származású Kathy O’Beirne életrajzi regénye a 60-as évektől napjainkig meséli el saját történetét, amely az apai bántalmazásról, a gyerekotthonban átélt abúzusról, a pszichiátriai klinikán majd a Magdaléna mosodában elszenvedett szexuális és testi erőszakról szól.
Kathy tizenkét évesen kerül be az egyik dublini Magdolna mosodába. Azok a lányok válnak Magdolnákká, akik a társadalom szemében nem kívánatosak, azaz korán teherbe esnek, szembeszállnak a szülői kegyetlenkedéssel, árvák illetve fogyatékosak. Az apácák, a külvilágtól elzárva, reggeltől estig dolgoztatják, éheztetik, korbácsolják a lányokat, a papok és az úgynevezett “látogatók” pedig megerőszakolják őket. Ha valamelyikük belehal a kínzásokba, tömegsírba vetik; ha szülnek, gyermeküket eladják gazdag amerikai pároknak.
Kathy is teherbe esik, és tizennégy évesen megszüli gyermekét, akit csak azért nem deportálnak Amerikába, mert súlyos betegségben szenved. Anyaként ismét különböző otthonokba, mosodákba kerül, majd bolti lopás miatt a Mountjoy-i Börtönbe. Az itt töltött hónapokat tekinti gyermekkora legboldogabb időszakának. Az ifjú felnőttkort megélve kezd szembenézni múltjával, leszámolni mindazokkal, akik ellene és a hozzá hasonló gyerekek ellen számottevő és különböző erőszakot követtek el.
Kathy O’Beirne azzal a szándékkal beszéli el életét, hogy megállítsa a gyermekek ellen intézményeken belül elkövetett erőszakot és brutalitást. Karaktere és ereje mindvégig áttöri sötét történetét, erőt adva azoknak, akik hasonló tragédiákat éltek meg. Az ír katolikus egyház felháborodása, és a társadalom egyes rétegeinek elítélése ellenére is tovább küzd az igazságáért.

A Magdolna nővérek című filmet is az ilyen élmények ihlették. Nagyon megrázó alkotás, a könyvhöz hasonlóan csak ajánlani tudom.
A filmet meg lehet nézni youtube-on angolul.